Most az �j�szatr�l fogtok megtudni egyet s m�st. El�sz�r, mint a vad�sz� �sember, majd a k�z�pkor egyik legkedvetebb fegyverek�nt. Ma m�r szab�lyok szabj�k meg, hogy a trad�cion�lis (t�rt�nelmi) �jakkal nem lehet vad�szni.

 A t�rt�nelem sor�n a vad�szat �s a hadvisel�s volt a k�t legfontosabb alkalmaz�si ter�lete, napjainkban sportk�nt �l tov�bb.

KEZDETEK

A legels� �j�szatra utal� jelek mintegy 50 000 �vvel ezel�ttr�l maradtak fent. Az �jat eleinte felt�telezhet�en vad�szatra haszn�lt�k, �s inn�t ker�lt �t a fegyveres �sszecsap�sokba. Mint a legf�bb l�fegyver, fokozatosan kiv�ltotta a haj�t�l�ndzs�t. Az �korbanAusztr�lia kiv�tel�vel valamennyi kontinensen �j�sztak, ami j�l jelzi fontoss�g�t.

�KOR

Az �kori civiliz�ci�k, g�r�g�k, perzs�k, p�rtusok, szk�t�k, hunok, indiaiak, k�naiak, hadseregeiben egyar�nt fontos volt az �j�szok szerepe. A ny�lz�por k�l�n�sen hat�kony volt a nagy l�tsz�m� alakzatok ellen, az �j�szok �gy gyakran d�nt� jelent�s�ggel b�rtak a csat�ban. A lovas�j�szat tov�bb t�g�totta a fegyver alkalmaz�si k�r�t a gyors mozg�s lehet�s�ge miatt. Apoll�nt, Od�sszeuszt �s m�s m�tikus h�s�ket is gyakran �jjal �br�zolnak.

K�Z�PKOR Eur�pa

A kora k�z�pkor idej�n Nyugat-Eur�p�ban az �j�szatnak nem volt akkora szerepe a hadvisel�sben, mint az a n�pszer� legend�kb�l kit�nik. Az �j�szok gyakran a legrosszabbul fizetett katon�k voltak, gyakorta egyszer�en a parasztokb�l verbuv�lt�k �ket. Ez f�leg az olcs� �jnak �s ny�lnak volt k�sz�nhet�, k�l�n�sen, ha figyelembe vessz�k, ezzel szemben mennyire dr�ga volt egy "hivat�sos" katona p�nc�lja �s kardja. Az �j ritk�n d�nt�tte el a csata kimenetel�t, a nemess�g "als�bbrend� fegyvernek" vagy j�t�kszernek tekintette. Ezt a n�zetet a magyarok sz�molt�k fel, akik sz�lesk�r�en haszn�lva az �jat, jelent�s sikereket �rtek el kalandoz�saik sor�n Nyugat- �s D�l-Eur�p�ban a 9. �s 10. sz�zadban.

A sz�z�ves h�bor� idej�re az angolok kitanult�k az �j�sz egys�gek hat�kony alkalmaz�s�t, ami harc�szati f�l�nyt biztos�tott sz�mukra az angol hossz��jaikkal. Az �j�szok a szabad paraszts�g soraib�l ker�ltek ki, �s gyermekkorukt�l kezdve gyakoroltak. Minden fi� a magass�g�hoz ill� �jat kapott. �j�szversenyekkel lelkes�tett�k az embereket a fejl�d�sre.

Csat�ban k�t vessz�t l�ttek ki, az els�t egy magas, a m�sodikat alacsonyabb r�pp�ly�n. A k�t vessz� egyszerre csap�dott be k�t k�l�nb�z� sz�gb�l, igen megnehez�tve �gy az ellene val� v�dekez�st. A p�nc�lt�r� ny�lhegy megjelen�se szint�n fokozta a vessz�k hat�konys�g�t.

MAGYAROK

A honfoglal�skori (�s ann�l is kor�bbi) magyarok a sztyeppei n�pekhez hasonl�an, �letm�djukb�l fakad�an kiv�l� lovas�j�szok voltak. Ezt tan�s�tja az elh�res�lt k�z�pkori foh�sz is: "A magyarok nyilait�l ments meg, Uram minket!". Visszacsap� �jakat haszn�ltak. Az �j�szat az �llamalap�t�s ut�n sem t�nt el Magyarorsz�gr�l. Mindig is voltak k�nny�lovas egys�gek, akik ezt a harcmodort folytatt�k, p�ld�ul a sz�kelyek �s kunok. Az �j eg�szen a v�gv�ri harcok idej�ig haszn�latban maradt, amikor a husz�rok egyik fegyvere volt.

Regino pr�mi ap�t �rja �vk�nyv�ben a magyarokr�l (908): "…karddal csak keveseket, de sok ezreket �lnek meg nyilaikkal, melyeket olyan �gyesen l�nek ki szaru-�jaikr�l, hogy l�v�seik ellen v�dekezni alig lehet."

Az infrm�ci� a Wikip�di�r�l van.

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dj%C3%A1szat